„New York City-ben nőttem fel. Elemista koromban alapító tagja voltam egy író klubnak (Scribble-Scrabble Club), aztán a középiskolában verseim jelentek meg egy diák-antológiában. Nem akartam író lenni." - vallotta magáról.
Először színésznőnek készült, majd festő akart lenni, mint a nővére. A főiskola elvégzése után 27 évig New York állam kormányzati munkájában vett részt, jóléti adminisztrátorként az emberek elhelyezkedését segítette.
A rendszeres íráshoz a festészet terelte. Elkezdett gyermek könyveket illusztrálni, majd írni és illusztrálni. E munka közben jött rá arra, hogy messze jobban élvezi az írást, mint a rajzolást. 1987-ben kezdett tündérmeséket írni de kilenc évig egyetlen kéziratát sem fogadták el. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta:” Ezek voltak a legboldogabb éveim. Írni tanultam.”
Első regénye az Elátkozott Ella (Ella Enchanted) 1996-ban jelent meg, melyet aztán évente újra kiadtak, s ami elnyerte a Newbery Díjat, végül 2004-ben filmet is készítettek belőle. Ez a siker tette lehetővé, hogy a közigazgatásból nyugdíjba vonuljon és már csak az írásnak szentelje minden idejét.
Újra feltalálta a hagyományos mesét. Logikusan újragondolt olyan meséket, mint a Hófehérke, a Pán Péter, a Csipkerózsika. Azt mondja: „lehetetlen, hogy a királyfi beleszeret Csipkerózsikába, mikor csak három dolgot tud róla; hogy szép, hogy hercegnő, és hogy nem horkol. Én igazi okot adok neki arra, hogy beleszerethessen!”
Szerzői munkája mellett gyerekeket tanít az írás mesterségére, könyvet is írt számukra az írásról.
Sikeres kosárba tétel!
